1993-ban, a hip hop egyik, ha nem a leggyümölcsözőbb évében április 16-án születtem a Csongrád megyei Hódmezővásárhelyen, jelenleg a várostól 20 km-re lévő Székkutason lakom.
Körülbelül 2003-ban hallgattam meg az első rapanyagot - Eminem Show -, ami mindent beindított. 4-5 évig tartott az az időszak, amíg G-Unitot és holdudvarát hallgattam - eközben még azért megismertem a Wacuum Airs-et, ahogy párszor leírtam egy pár helyen: Fhészek, Bobakrome, AKPH meghatározó rap élmények voltak számomra és mai napig szívesen hallgatom őket -, amikor a The Game mellkasán lévő NWA felirat hirtelen elkezdett érdekelni. Rákerestem, mert akkor már volt internet. Nagyon tetszett ez az NWA téma, a következő egy év folyamatos Dr. Dre imádattal telt.
Az internetes közösségi szájtoknak köszönhetően megismerkedtem egy csomó emberrel, akik ugyan tájékozottabbak voltak nálam, de úgy gondolom, hogy engem legalább annyira érdekelt a rap, mint őket. Nem igazán érdekelt egyébként, hogy ők kiket hallgatnak, de utólag kiderült, hogy hasznos információkkal láttak el. Olyan előadókról szereztem tudomást abban az időszakban, mint KRS-One, a Funkdoobiest vagy a Fu-Schnickens, de ahogy az előbb írtam, nem igazán érdekelt még ez az irányvonal.
2008-ban, a Death Row őrületet megszakítva elkezdtem KRS-One-t, Wu-Tang Clan-t - a Wu-Tang Clan már régebben is szólt, annak ellenére, hogy nem voltak a legnagyobb kedvenceim - és OnyX-et hallgatni.
Ennek a rövid időszaknak a Killakikitt vetett véget, egyre több magyar előadót hallgattam. Ekkor találtam rá a Kriminalra és az S*10-re. Ezen előadók hatására elkezdtem én is - mint szinte mindenki, aki rappet hallgat - szövegeket írni, de ennek 4 hónap után nem láttam értelmét.
A magyar rap láz egyre csak enyhült, amikor elkezdtem Snowgoonst, Jedi Mind Tricks-et, Psycho Realm-et és Boot Camp Cliket hallgatni. 2009 júniusában és júliusában csak ők szóltak, amikor a RapBlog szerkesztőjének, Kripthának a hatására elkezdtem újra a régi nagyok után kutakodni, de akkor már nem a gengszter rapperek, hanem a new york-i mc-k érdekeltek. Nem sokat tudtam róluk, mert nem sok maradt meg - a neveken kívül - abból a 2008-as nyári időszakból, és mint tudjuk, a new york-i rapszcéna nem csak a Boogie Down Productions-ből és a másik két formációból áll. Ígyhát elkezdtem keresgélni. Ihlet híján nem sokat tudtam kezdeni, de a megváltást egy unalmas éjszaka és egy youtube videó jelentette. Napokig folyamatosan töltöttem azokat az albumokat, amikről számok e videóban szerepelnek. Majd' megőrültem a hip hopért. Nas, LOTUG, A Tribe Called Quest - ilyeneket hallgattam folyamatosan. Már ekkor is nagyon tetszett DJ Premier munkássága, de a Gang Starr őrület csak 2010 februárjától tart - és örökké tartani fog, mert Guru és Premier a hip hop csúcsát jelenti nekem, annak ellenére, hogy KRS-One-t és Rakim-ot tartom a legjobb mc-knek.

Akik nélkül most nem írhatnék ide és nem érdekelne a rap: Krisztián, Dávid, Kriptha és Thamole. Ha olvassátok, üdvözlet nektek innen!

Mindig büszke leszek arra, hogy ilyen dolgokon nőttem fel, mert ez konkrétan az élet iskolája. Számomra 93-tól a végtelenségig.