Yo! Twix Raps

Akkezdet Phiai - Kottazűr

Egy olyan album, ami méltán nevezhető az előző lemez folytatásának, amit 2004-ben adtak ki. Kinézetre az egyik legigényesebb albummal van dolgunk. Stílusra legfőképp szimbolista - amivel egyből a borítón és a lemezekre rányomott ollónál és fésűnél találkozhatunk -, ami a második CD-re jellemző legfőképp - persze vannak egyértelmű kijelentések, de páran még ezeket sem képesek megérteni. Az albumon nincs túl sok mc közreműködő. Zeek, NKS - ők egy-egy számban külön -, és Sena, aki magyarul (!) versel/rappel - és az 5 Terem refrénjét énekli. Az alapok nagy részét Saiid írta, de van rajta Realistic Crew, Cadik, Kunert Péter és Slow zene is.

Kívülről 5-ös. Mintha ez a hajas-fésűs megoldás a phiúk két arcára próbálna rávilágítani - akár az olló-fésű kombó. A kócos és ollós rész a srácok régi - de az 1-es CD-n szereplő -, komolytalanabb és sokkal inkább szórakoztató jellegű arculatát jelzi: a borítón kifésülik, a lemezre rányomott mintán meg egyenesen "levágják". A fésű pedig a "megkomolyodás" és összeszedettség szimbóluma a CD2 mellett.

Ollós lemez *5-ös. Zeneileg visszaköszön az Akkezdettel behozott érzet. Mintázott számok enyhe dallamossággal, zongorás klimpírozás a lépcsőházból, vagy a falszomszédból. Ezt úgy érzem nincs is értelme tovább ragozni.
A szövegek és a technikai megoldások is maradtak. Nyakatekert szavak, már-már addig nyújtott rímek, hogy úgy érzi a hallgató: ennek már soha nem lesz vége. Persze mindannyian szívesen hallgatjuk, de mintha nem tudnánk betelni a rímek ekkora méretű felhalmozásával: akarjuk a következő kombinációt.
Igazából ez a lemez nekem kicsit jobban tetszik, sokkal kiforrottabbnak tűnik, mint a fésűs.

Fésűs lemez 5-ös. Ezen a CD-n az alapzenék részéről viszont beköszön az élőzenés, jazzes arculat. Ez egy komolyabb, sokkal összeszedettebb, de mégis sokkal elgondolkodtatóbb alkotás, mint az első CD.
Ezt a lemezt azok szeretik nagyon, akik tudnak gondolkozva szórakozni, vagy vica versa. Aki nem vevő a hasonló, nem bulizós számokra, az fintorogva fogja hallgatni, és ajánlott számukra a többszöri hallgatás, ugyanis biztos találni fognak valamit, ami megfogja őket.

Margó: Akkezdetéknek újra sikerült valami teljesen újat mutatni. Sokaknak nem tetszik ez az új stílus, de gondoljunk csak bele, hogy hogy nézhettek 2004-ben a magyar rap-rajongók az Akkezdetre. Akinek még nem estek le a dolgok a Kottazűrrel kapcsolatban, annak lehet, hogy évek múlva fog eszébe jutni, hogy ezek a számok tényleg mennyire jók. Egy különbség van a régi és az új vonal között: a régi nagyon sok embert inspirált, akik ma mondhatni csúcson vannak; az új is lehet, hogy sokakra lesz nagy hatással, de senki sem lesz képes arra, hogy ugyanerre - vagy legalább hasonló - szintre emelje ezt az irányzatot.