www.salatamagazin.com
Ezt a honlapot gondolom nem kell senkinek sem bemutatnom aki magyar underground rappet hallgat, a legnagyobb protezsáltját, de inkább "főnökét", Fankadelit még kevesebbeknek.
Bizonyára mindenki emlékszik a Youtube-on és más felületeken történt dolgokra, ahol Fankadeli az egekig magasztalta Mr. Busta albumát, a 'Pitbull'-t és videoklipjét, az 'Én vagyok az'-t. A Night Child "kötelékében" több közreműködés is született köztük, sőt, Feri a 'Magyar földre' c. albumára is meghívta a közreműködők sorába. Ahogy Fankadeli többször is elmondta, ez az album számára rendkívül fontos, és olyan - Fanka számára - meghatározó személyek is megtisztelték őt azzal, hogy meghallgatták, mint pl. Morvai Krisztina és Vona Gábor. Magyarul, akkor most Zsolti - remélem szólíthatlak így - lett megtisztelve azzal, hogy rappelhetett Fanka albumán. Végül a barátságnak, kapcsolatnak vége szakadt különböző okokból. Busta utólag több helyen is leszögezte, nincs harag részéről Feri irányában, és úgy tudja, hogy neki sincs semmi baja. Egyszerűen azért váltak el útjaik, mert a nézeteik nagyon különböztek. Egy ideig úgy nézett ki, Fanka tartja a szavát és ignorálja Busta dolgait. Ám Feri jól átverte Zsoltit. Ma kapott is egy szép kis Saláta cikket, ahol Feri korrektségét és tisztaságát hangoztatja, és a mai kamaszok védelmének címere alatt osztja az észt a - mára - konkurens előadóknak.
Na most. Ha valaki megállapodik valamiben valakivel, esetleg megigér valamit, akkor úgy tisztességes, hogy betartja a szavát. Vagy, ahogy Zsolti elment Fankához, hogy személyesen tisztázza a problémákat vele. Fankának az sincs ínyére, hogy Busta a számára legfőbb konkurenciával, a BlooseBroavazzal illetve a ScarCity-s Pánikszobával és Harakirivel működik együtt. Az elhatárolódást próbálja megmagyarázni. Ami egyébként egy olyan szó, ami önmagában tükrözi a jelentését, de Ferinek ezzel is gondja akad. Szerintem az elhatárolódás az, hogy nem szólok bele mások dolgába, hanem inkább megtartom magamnak a véleményem. Ergo én most nem határolódok el ettől a dologtól. Nekem sem tetszik Busta zenéje, sem a Fanka által kiemelt promó, sőt... De attól még nem kell mást hátbaszúrni és mellette még másokat is szúrkálni - gondolok itt a Tibbah-ról vagy Norbáról írt dolgokra. Ez az én véleményem, de Busta fogalmazta meg legtömörebben a lényeget: elértem életem célját,főoldalon gyaláz az aki a védelmemet élvezte.
Ezzel most nem a világot próbáltam megváltani, de ez a dolog szúrja a szemem, gondoltam leírom.
Nos, akkor újra itt vagyok. Elnézést a majdnem két hónapos kihagyásért, kényes magánéleti problémák fontos tennivalóim akad(ályoz)tak.
Mik történtek az utóbbi pár hétben?
Odupla - Könnyű pénz (...avagy, a szarnak egy nagy pofon...)
A Fhészek sikerein túl sokan beugrottak, hogy ez egy új Fhészek album lesz, ahol Odupla Steve-vel karöltve rappeli szemtelenebbnél szemtelenebb stílusban a nyers, kevés mondanivalóval, de annál több precizitással kidolgozott szövegeket. Ezek az emberek szépen becsapták magukat. Ez az album Odupla szólóalbuma, amivel nem is lenne baj, ahogy elnéztük a Fhészekkel elért sikereket, és az enyhén szólva tehetség szagú rappeket. De mivel az album címe is elárulja, itt a fő téma a pénz. Az egész album erre helyezi a legnagyobb hangsúlyt.
Az alapok legfőképp a Queens-i Infamous Mobb, Mobb Deep és Tha Alchemist hangzásvilágára emlékeztetik a jártasabb hallgatót - azokat, akik ismerik ezeket a csapatokat illetve Alchemist-et. Ezek a zenék főként IllegalVoice kezei közül kerültek ki, de szerepel rajta KillaT a Gyilkos Februárból, Raymond Fliegt és KillaKen(pedig...) alapzene is. Közreműködik: Turha, Know - akik igazán kitettek magukért - és IllegalVoice is rappel pár sort.
Az album számomra nem valami nagy csalódás. Lehetnék cinikus, hogy a promo videót látva többet nem is várhattam volna; de 1. ezt nem vettem figyelembe, 2. nem szégyenítem meg azt amin más sokat dolgozott. Engem valamiért ez az új flow erős elgondolkodtatásra késztet. Mert nem lehet, hogy ez az újítás a magyar hiphop-ban, hogy ez kell a népnek, hogy egy 4-5 szótagos sor után jön egy 7-8 szótagos, amit úgy, hogy tényleg follyon a szöveg, rettentően nehéz felrappelni a magyar nyelvben. Ennek ellenére az emberek nagyrészének tetszik. Minden esetre, számomra nem Fhészek jellegű, ez valami teljesen más, aminek csak Odupla személyében van köze a legendás - illetve számomra az első magyar rap élmény révén - Fhészekhez.
BeerSeeWalk - Picsa LP
Eleinte abszolút semmilyen késztetést nem éreztem arra, hogy meghallgassam ezt az albumot. És az igazság az, hogy nem is vesztettem volna vele semmit. Olyan kis nem is tudom... Olyan kis semmilyen, és ezzel nem lesajnálni akarom a srácokat, hanem az egyhangúságára szeretnék reflektálni. Aláírom, vannak benne nagy igazságok, de a túl sok káromkodás és agresszív kijelentés ezeknek a megnyílvánulásoknak a következtében a komolynak szánt mondanivaló nevetségessé válik, és ezzel teljesen egysíkúvá varázsolja az albumot. Az angol szövegek ezt a jellemzőt még erőteljesebbé teszik, illetve inkább a komolytalanságot emelik ki. Az album zenéit egyedül Meklód aka Mettyú írta. Ezeknek a zenéknek köszönhető, hogy az albumnak mégis van valami kis hangulata, olyan uccán elüldögélős, vagy padon sörözős kis fless.
Az albumot ingyenesen le lehet tölteni, de aki úgy érzi, az 1000Ft-ért megrendelheti a www.beerseewalk.hu oldalról.
Modus - Abstruse Parlance
Aki ismeri legalább a fórumhozzászólásai alapján Modus-t, az tudja, hogy egy szabadszájú, rengetegszer kiborítóan viselkedő feltörekvő beatmaker(?). Debütáló kiadványa több külföldi bloghoz is eljutott, és a neves Def Jux kiadóhoz hasonlították a szegedi tehetség 6 számos csomagjának hangzását. Sajnos a megfelelő ismeretek hiányában szakértői szemmel nem tudok tekinteni rá és véleményt se tudok alkotni, de mivel tetszett, és vártam, hogy egy ilyen szerzeményt találhassak, gondoltam megemlítem. Aki kíváncsian hallgatja az új szerzeményeket és legalább azzal megelégszik, hogy nyomokban 90-es évekbeli rapzenei elemek is fellelhetőek benne, az - mily meglepő - elégedett lesz. A kiadvány Modus honlapjáról ingyenesen letölthető.
Beharangozó(...avagy elősiratás...)
Az album promóvideója stílusra inkább a Budapest TV-reinkarnációjának, mint komoly lemez előkészületnek tűnik. A magyar keresztapa, Dopeman és testvére Kicsi Dope előreláthatólag jelentősen megváltoztatja a Killakikitt duójának stílusát. AZA, ha ezt olvasod: nem rémlik egy sor? Jah, már tudom. Az csak mese volt habbal...(„de maradj mindig real ez legyen a deal, please”)
Mint ahogy azt észrevehettétek, nem frissítettem az utóbbi időkben. Ennek egyik oka az, hogy nincs miről írni(vagyis lenne, csak most egy számomra nem tetsző BeerSeeWalk albumot minek kommentáljak? Az iskolában történteket, vagy a gondolataim csakúgy felesleges lenne ide leírni, hiszen nem tartozik a "blog" képébe.), illetve a másik, hogy nincs időm tanulmányi, de leginkább magánéleti okokból írni. Hétvégente talán tudnék 1-2 órát írásra szánni.
A blog folytatásáról nem tudok mit mondani, az egésznek a sorsa az elkövetkezendő 2-3 napban fog eldőlni. Majd meglátjuk.
Gondolom nem kell őket bemutatni azoknak, akik folyamatosan figyelemmel követik az eseményeket. Akik mégse ismernék őket, azoknak mondanám, hogy a Fattyúk egy tatabányai duó. Tagjai Vinz(Vins Haing) és Cash. A páros neve a stílusukat fejezi ki: elég pofátlan mennyiségben, fattyús stílusban nyomják a precízen kidolgozott sorokat az arcunkba. Vinz produceri tevékenységét külön kiemelném. Egyre több mc-nek és csapatnak ír már zenéket és folyamatosan fejlődik, érdemes a myspace-én a zenéket meghallgatni. Az IKSZ|DÉÉ lp-jén is szerepel egy alappal.
Az album 15 számot tartalmaz, ebből 7 már hónapokkal az album kiadása előtt napvilágot látott. A maradék 8: intro, egy skit, egy bónusz szám - ami egyébként eMBoss remixtape-én is szerepel -, és 5 olyan dal - köztük egy-egy szóló trekk - amit még a nagyközönség semmilyen formában nem hallhatott ezelőtt. A koncepció az volt, hogy az összes eddigi zenéjük meg legyenek egy cd-n és azok jó minőségben elérhetőek legyenek. Az alapokról nagy részben Vinz gondoskodott, a maradék KillaKen, MIMA, Cashmoney és Peet kezei közül került ki.
Az album olyan igazi fattyús lett. Az elgondolkodtató tartalom és társadalomkritika kb. 80%-át az 'FTT' c. számban elintézik, ezen kívül csakis a kemény odamondós, szemtelen rappeké a szerep. Cashék elég nyersen tálalják a tatabányai körképet elénk, ezzel csak annak lehet baja aki nehezen emészti meg az önhype-olós, oltogatós mc-k szövegeit - ezek a jellemzők valószínűleg majd az időmúlásával szépen eltűnnek. A fiúk technikája, flowja teljesen rendben van, bár az összkép még nekem nem tűnik teljesen kiforrottnak. Az album teljesen rendben van, csak egy picit soknak tartom rajta a régi zenéket, amit már körülbelül "rongyosra" hallgattunk egy páran az elmúlt hónapok során és sok rím, strófa már-már szállóigévé vált.
Az album hamarosan ingyenesen elérhetővé fog válni, aztán kénye-kedve szerint mindenki letöltheti, terjesztheti. Addig is megrendelhető a fattyuk@hotmail.com e-mail címen.
Az idei év sok szempontból mély nyomot fog hagyni a magyar hiphop életben. Voltak durva bulik - amikre nem jutottam el egyszer sem -, durva albumok amiket mindet meghallgattam, új arcok, régóta várt dolgok és olyan dolgok amiken a spanokkal még mindig röhögünk.
Elsőként a Killakikitt albumot emelném ki. Hatalmas visszhangja volt, amit csak az erősített volna fel, ha mondjuk ismerik Magyarországon Craig G-t, 4th Disciple-t, a Grim Team-et vagy mondjuk a Gunz & Butter-t. Mindenki erről az albumról beszélt, rengeteg utánzat született és sokakat inspirált a 'Ne szarakodj!'. Az album mintegy propagandát állítva az Uccai Egyetemnek, egyre érdekeltebbé tette ezt a krút. Nem is csoda, hiszen ilyen - híres és/vagy tehetséges - mc-k, mint Szokratesz, Turha, Know, Day, KillaT és a ScarCity beef "célpontja", Odupla. Felkerült a YouTube-ra a 'Ha Saiid-ba baszlak ki visz majd, AZA?' trekk Oduplától, mindenki elvolt ájulva, hogy hú de mekkorát oltott rájuk. Azóta beoltotta nyár elején Shuka, aki szintén az Uccai Egyetem tagja volt, és valami eszméletlen nagyra sikerült. Hasonlóra sikeredett a PKO albumon szereplő 'Picsa a Corvinon', bár ez a két zene nem keltett akkora visszhangot mint a Saiid-ba baszlak. A Killakikitt album után pontosan egy hónappal, március 13-án jelent meg a Pánikszoba nevű duó debütáló albuma, ami különösebben kiemelhető dolgokat nem tartalmaz Peet beatjein, Tirpa verzéjén és PKO közreműködésein kívül.
Az Uccai Egyetem folyamatosan nyomatta a zenéket magából. Voltak nagyon durvák, például a Durr vagy a Gyilkos Február-tól a Kutyaharc. Ám végül olyan gyorsan és hirtelen tűntek el, ahogy fel is tűntek. A csapat feloszlott, nagy kár. Az egyik legjobb klik lehetne Magyarországon.
Márciusban megjelent még a Dillázs(Dillage) című válogatásalbum, aminek az a lényege, hogy neves magyar mc-k J-Dilla(R.I.P.) alapokra rappelnek. Tavasszal megjelent még Funktasztikus jelentése Fanyarországról. Ez az album nyerte a hiphop.hu díjátadó buliján az Év Albuma címet. Funk mély mondanivalóval és társadalomkritikával állt elő, és a zenék is jóra sikerültek. Nem túl csicsázott, egyszerű hangzás.
A nyár se telt el unalmasan, hiába jelent meg kábé 1 cucc. Amerikában megjelent a Randam Luck Graveyard Shift névre keresztelt albuma, ami azért nagydolog, mert az említett Killakikitt tagja, AZA is írt egy alapot rá. Mégpedig a 7-es szám, a 'Back To Business' beatje származik az ő kezei közül. Hazai cuccok közül kijött a Barbárfivérek album. El kell ismernem, sokat fejlődtek a srácok, mondjuk én a Tirpa-Saiid, Bankos, NKS közreműködéseket hallgatom már csak róla.
Az ősz egy nagyon durva Furakor című albummal kezdődött. Az album ingyenesen letölthető a baseonline.hu-ról, és a Káva Krú gondozásában jött napvilágra, és a Káva egyre népszerűbb lett, és egyre többen követelték a régóta várt Káva 1.0-t.
Novemberben megjelent a ScarCity tehetségének, PKO-nak az első szóló albuma. 13 szám, Killakikitt flash, és tartalom. Sokan panaszkodtak a Killakikitt albumra, hogy erőszakos és semmitmondó. Nekik elvileg ez az album tetszene, ha valaki a fikázók közül vette volna a fáradtságot arra, hogy meghallgassa.
És eljött a december. Tirpuska baszni tanítana ha depresszív lennél, de a srácok az évvégét nagyon meghúzták! A Káva Krú gondozásában kikerült Szimat szóló albuma(ami a garageprod.hu-ról le is tölthető), mintegy derültégből a villámcsapás, ugyanis nem nagyon lehetett hallani róla, csak pár héttel a megjelenés előtt szóltak, hogy lesz ilyen is. Kikerült a Stíluspakk nevű válogatáslemez, ami olyan magyar mc-k exkluzív zenéit tartalmazza, mint pl. a Hanyagelegancia tulaja, Norba, Killakikitt, BobaKrome, NKS, Bankos. Az album megrendelhető a hanyagelegancia001@gmail.com e-mail címről. Másodikként az augusztus óta igérgetett Day vs. Mil - Napi ziccer. Az album igazán hatalmasat ütött. A szövegek és a zenék is rendkívül odavágnak. Valami ilyesmire vártunk asszem. Szenteste napján megjelent a Fattyúk Aranytojás névre hallgatom demo release-e. Találhatók rajta régi zenék - ezek nálam, és másoknál is sokat pörögtek, valószínűleg ennek köszönhető, hogy nem lett olyan sok jó visszajelzés róla -, és újak is, amik nagyon jóra sikerültek. Ám az utolsó hét az, ami egy magamfajta gyereknek az Eldorádó. 3 napon belül 3 album jelent meg. Az első a TNB - Futurama, ami ingyenesen letölthető, és valami eszméletlenre sikerült. A zenék, szöveg, minden rendben van rajta. A flow teljesen oldskool ordibálós Black Sheep feeling, bár nekem néha az autotune effekt túl sok volt. Rá egy nappal kijött az IKSZ|DÉÉ nevű decsi duó várvavárt debüt lp-je, ami a Decsakták címet kapta. Ez még a TNB cuccnál is ütősebb lett! Pláne, hogy valószínűleg ez lett a leghosszabb album idén. 24 szám+1 az eMBoss remixtape-ről. És végül éjjel 1 körül megjelent a Káva 1.0. Az album 12 számot tartalmaz - ebből 2 bónusz. Sokan azt kapták amit vártak, nekem is tetszett. Voltak rajta olyan zenék amiket már füleltem egy ideje, és voltak olyanok is amiket még nem hallottam.
Nagy vonalakban körülbelül ennyi történt a magyar hiphopban idén. Húzós éven vagyunk túl. Várjuk a 2010-es év produkcióit, elvileg Tirpa, AKPH, NKS, Steve és állítólag Szokratesz is jön egy solo albummal, ilyenek jönnek majd. Reméljük mindegyik kijön. De a feltörekvő tehetségekről se feledkezzünk meg! Az IKSZ|DÉÉ albumon közreműködő El Capitano egy albumot, a volt Uccai Egyetemes KillaKen egy mixtape-et és a ScarCity-vel haverkodó Case-N-Late páros egy ep-t hoz majd napvilágra. Kíváncsian fogjuk hallgatni azt hiszem.
Boldog új évet kívánok mindenkinek!
Amerikában már sokszor bevált az mc-producer páros(pl. Gang Starr vagy Pete Rock & C.L. Smooth). Hasonló kezdeményezés a Day vs. Mil duó is, bár van/volt már ilyen Magyarországon, például Shuka&KillaKen - hamarosan Eredetiségvizsgálat c. albummal jelentkeznek, de még januárban KillaKen-től jön egy mixtape - , a Gyilkos Február, csak itt KillaT aki elvileg a producer rappelt is pár számban, vagy a Killakikitt bár itt AZA-val ugyanaz a helyzet mint a Februári Fasziknál KillaTival. Az album teljesen egyedi, próbálja az amerikai dolgokat beemelni a magyar hiphop életbe, nekem teljesen Def Jux és Rhymesayers Ent. magyar kiadásban. Ugyanis itt nem világmegváltó gondolatokat vetett papírra Day, hanem a hétköznapokból merített tartalmat publikálta. Szó esik a melózásról, kosarazásról, rappelésről, átbaszásról, csalódásról, bulizásról, piálásról, hányásról, fűről. Szinte mindenről. Egy szó erejéig nem kerül említésbe mondjuk az, hogy mekkora nagy szar a helyzet a magyar hiphop-ban, értéket képvisel anélkül, hogy bárki egy honlapra leírná, hogy ez meg ez van, meg oldalakon keresztül, hogy ez az album konkrétan miről és kinek szól. A közreműködők(Zsuzs, Riddler, Tirpa és Szokratesz) a saját stílusukhoz idomulva hatalmas pluszt adtak ehhez az albumhoz, Zsuzs frankó énekéről nem is beszélve. Számokra bontott véleményezést most nem szándékozok írni, mindenki hallgassa meg az albumot aki még nem tette. Az album borítójára kattintva ingyenesen letölthető, ha tetszik nagyon igényes borítóval, szövegkönyvvel megrendelheted. Nektek hogy tetszett? Szeretnétek még ilyen kezdeményezéseket? A magyar hiphop-nak abszolút nem ártana véleményem szerint, sőt...
Az első külföldi albumkritikám.
Hát erről az albumról mit is lehetne felvezetésként mondani? Talán azt, hogy egy nagyon ígéretes és személyenként elég nagy múltú csapatról van szó. Ott van iLL Bill, aki pályafutása elején a Circle Of Tyrants-ban, később az ugyanebből a csapatból kialakult a Non Phixionnal és a JMT közreműködéseivel nagy dolgokat csinált, meg kell említenünk mindenféleképpen Everlast-et aki a legendás House Of Pain-ben - ahol DJ Lethal és Danny Boy is alkotott - vált igazán híressé. Ne felejtsük el még Slaine-t se, aki a Special Teamz színeiben is alkot napjainkban Edo. G-vel és Jaysaun-nal karöltve, tavalyelőtt egy album is kikerült a kezük alól. Big Left-től hallhattunk pár mixtape-et, annyira maradandót nem alkotott a szakmában, pár héttel az album kiadása előtt ki is lépett a csapatból. A csapattal szemben sok elvárás volt, mindenki azt remélte, ez majd visszahozza az igazi kemény, nyers hiphop-ot. Azt, hogy ez meghozta-e a flash-t mindenki döntse el magában. Az alapokról, a La Coka tag DJ Lethal, iLL Bill, Everlast, The Alchemist - akit Dilated Peoples és Mobb Deep közreműködésekről ismerhetünk, és idén kiadott egy albumot is Chemical Warfare címmel -, Q-Unique, a Sick Symphonies tag Cynic és a dán Sicknature gondoskodik. Az album szövegei csak a hardcore raprajongók tetszésének felel meg leginkább, a csapat tagjaira és az arculatára jellemző deviáns viselkedésmód tölti meg mindet.
Az első szám egy zúzós basszusgitár alappal van megáldva, amitől első hallásra az ember maximálisan úgy gondolja, hogy ez az album teljesíteni fogja az elvárásokat. A fegyverelőkapós, törvényre szarós, alvilági körútra bevezető szöveg világa az album többi számára is jellemző, így a többi számnál a hangzásvilágon kívül nem nagyon érdemes mit megemlíteni. Sen Dog a refrént teljesen megbolondította, az általa lefestett képek szinte megjelennek az ember lelki szemei előtt. Aki az 1. számot élvezte a Get You By címre keresztelt számban se fog csalódni, hasonlóan nyers és ütős a hangzás, a szövegbe jelentős társadalomkritika is szűrődik, és az ortodoxok is megkapják Everlast verzéjének a végén a magukét. A Snoop Dogg refrénjével megáldott dal nekem teljesen Soul Assassins hangzás, pedig DJ Lethal kezeiből került ki. Amit Snoop alakít, számomra teljesen hiteltelennek tűnik, és számomra érthetetlen, hogy hogy került oda a La Coka-s arcokhoz. A "nyomothagyó" szám, a The Stain teljesen Everlast stílusát tükrözi, bár a számból a kedvenc strófám iLL Bill szájából hangzik, nagyjából le is írja a dal lényegét két sorban: ,,To the devils and the gods it doesn’t matter if you live in the rain/You can’t wash it out cause nothing gets rid of the stain", amíg a többiek és ő maga is a sokszor elmezavarodott gondolataival lefesti az "amerikai valóságot". Az I'm An American egy laza, bólogatós zene, a szöveg itt is erőszakkal telített, de az amerikai kormányról és az Államokban zajló dolgokról szól, B-Real szakasza teljesen beleilleszkedik a Bill-ék által kialakított felületbe, talán ez az egyik legerősebb, legjobban összerakott trekk az albumról. A következő szám a csillogásról és a hatalomra törekvésről szól, amit a ScarFace-ből szerzett kokainos orr kép is jelez, talán ha ez a szám a Bloody Sunday-jel helyet cserél még el is hisszük, hogy ezek az arcok a hiphop meghatározó alakjaivá akarnak válni. A zene kellőképpen lendületes ahhoz, hogy bulizni is lehessen rá. Sick Jacken spanyolul szövegelt, én meg spanyolul nem tudok.:D Once Upon A Time címmel egy olyan trekk született, amely Nas legendás Nas Is Like című számára hasonlít, persze a témaválasztás teljesen más, a vér és a fegyver itt is szerepel. A Cousin Of Death-ben Everlast refrénje valami zseniális, ebben a számban végre van valami mondanivaló a nyers szövegek között. Frusztrált képet fest le a szöveg a zenével együtt. A Choose Your Side alapja engem valamiért Stoupe The Enemy Of Mankind(of Jedi Mind Tricks) stílusára emlékeztet, és örülünk nagyon, hogy végre egy dirty side előadó, nevezetesen Bun B is helytállt egy ilyen albumon/számon. A következő trekkben, amit Hardcore Chemical címre kereszteltek, igencsak megkapja a magáét a pénzhajhász celeb és előadóréteg, az alap teljesen korrekt, különösebbet nem is lehetne írni róla, sajnos. Az album végére az erőszak kezd kifáradni, bár ezt a srácokon nem lehet észrevenni, büszkén fűzik a sorokat az ütemre, az alap itt is tök átlag szint, Everlast refrénje és Sick Jacken rímei dobják fel ezt a számot, iLL Bill-re átragadt egy kicsi az előző dalból. A Gun in Your Mouth a georgetown-i bankrablóknak íródott, és az alap tökéletesen passzol a témához és a western filmekből ismert bankrablás jelenetekhez. Egy konkrét bankrablás szituációt írnak le, bár itt iLL Bill a többiektől elhatárolódik és elkezdi a tőle meg szokott beteg gondolatait papírra vetni, amit elnézünk neki, mert jó hallgatni. Már majdnem úgy gondoljuk, az album egyhangúságát nem fog megszakadni, ám a Nuclear Medicinemen feltehetőleg Immortal Technique közreműködése miatt egy teljesen más hangvételű szám. A háborúzásról, a marketingről és az utcai erőszakról szól, ezekben a sorokban végre éreztem a kritikus hangvételt. Az album zárása két olyan szám, ami már hónapokkal ezelőtt a hallgatóknál pöröghetett, az első a That's Coke a második a Fuck Tony Montana, ahol Sick Jacken és B-Real közreműködik. A That's Coke egy igazi bemutatkozó szám a La Coka Nostra-ról, megjelennek olyan dolgok benne, mint a House Of Pain, Non Phixion, és a csapat tagjaira jellemző indulat, jellem, értékrend és viselkedésmód, az alap miatt könnyen lehetett volna ez a szám nagyon sikeres, a szám már 2008-ban a Brand Name Dope EP-n is szerepelt, csak abban másik minta volt felhasználva, mint az albumverzión. A Fuck Tony Montana személyes kedvencem. Az átlagember elé állít görbe tükröt, akik Tony Montana-ról, a Sebhelyesarcúról azt hiszik, hogy félelmetes, őrült és elpusztíthatlan, holott a film végén beleeresztettek egy pár tárral.
Összességében az album nem rossz, zeneileg élvezhető bár ez egy rap hallgatónak kevés, hiszen a szövegvilág végtelenül unalmas és egy vagy két hallgatás után inkább leterheli az embert, mint szórakoztatja. Szerintem vannak még ezen kívül olyan albumok, amik közelebb állhattak volna ahhoz, hogy visszahozzák a hiphop-ot.
Egy eléggé erős album kezd az albumkritikáim között.
Az album megjelenése, illetve azelőtt, hogy megkaptam volna azon gondolkoztam, hogy meg kéne-e hallgatnom a Killakikitt albumot. Erre azért gondoltam, hogy könnyebben elkapjon a szöveg- és hangzásvilág. Végül nem tettem.
Az album rendkívül hangulatosra sikerült, mind a beat-ek mind a szövegek szépen kidolgozottak. Az alapok nagyban közrejátszottak abban - mint a legtöbb hasonló kaliberű albumon -, hogy egy igazán változatos és sokoldalú album lett belőle. Az alapok a ScarCity Beats(AZA, aMGee, BrokenFinguz, Peet, Voice) munkája, szép munkát végeztek. Már az intróban az első trombita mintás dolog elég jól hangzik a másik fele nekem J-Dilla stílű. A második trekk a 'Mozdulj!' Saiid közreműködésével készült, és AZA beat-je nagyon megküldi a rendkívül uccai életérzést keltő szövegvilágot. Kopasz már itt bemutatja mennyit fejlődött a Killakikitt és a Pánikszoba közreműködések óta, mind technikában, mind rímekben - amikben eddig is nagyon jól állt - rengeteget csiszolódott emberünk. Saiid hozza a tőle várhatót, bár a Killa albumon lévő társadalom- és országkritikát itt már a Barbárfivérek albumon található közreműködéséhez hasonlítható tartalmú szövege helyettesíti. Az Induljon a Dzsonsz! című szám a környéket - XIII. kerület - mutatja be, illetve PKO társadalomra vetett szemléletét itt is megcsillogtatja. A következő szám elején Chief Kamachi szól bele a mikrofonba egy sor erejéig(ScarCity, my whole fuckin crew is fresh!). Picsa a Corvinon a címe. PKO elmesél pár dolgot a beef-fel kapcsolatban, bár én már konkrétan elvesztettem a fonalat valahol a 'Ha Saiid-ba baszlak...' környékén és nem tudom mi igaz és mi nem, és ez nem is ránk, mezei hallgatókra tartozik. XIII, avagy 'A kerület'. Nekem ez a szám tetszik legjobban erről az albumról, kifejezetten hangulatos és olyan éjszakázós horrorcore rap érzéssel spékeli meg a szöveget az alap. A 'Ne legyél gizda!' c. számban Tirpa valami őrületeset alakít. Egy valami nem kéne ebbe a szövegbe, mégpedig az a sor amelyik így hangzik: "A XIII-ban könnyen kerül a fejbe kés". Nem illik a képbe, gondolom más nem nagyon rímelt volna rá. Kopasz és Tirpa a refrénben itt is felhívja a hallgató figyelmét az élet működésére és arra, hogy az utcán mire kell vigyázni. A Copy egy olyan szám, ami visszatekint a Puhossal és a családdal eltöltött időkre és a címmel arra céloz Kopasz, hogy Puhos az ikertesója, az egyik legfontosabb ember az életében/családjában. Különösebb kommentárom nincs hozzá, nagyon tetszik. A Nyugatiban a Killakikitt eszméletlen nagyot alkot, teljes vadnyugat fless, Soup(aka MC Gabó) keveset, de jól szerepel. Egy kis fantázia a kemény valóságba üde színfolt, bár az egész albumra igaz, hogy változatos. A Pánikszobával együtt elkészített trekk az unalmas munkanapokkal megáldott körülményekről szól, a Pánikos arcokon érződik, hogy fejlődtek a Pánikroham c. albumuk óta. A következő számban a politikusok és a korupt kormány rendesen megkapja a magáét. A végére vágott akapellák már csak a habot jelentik ezen a tortán, elég ütős lett volna a dal ezek nélkül is. A Die Hard korábbi verziója a jutyubra már pár hónappal az album megjelenése előtt felkerült, az nekem nem annyira tetszett, így viszont príma. Kopasz Die Hard c. filmmel alkot párhuzamot a magyarországi állapotokkal. Az utolsó két számban a Killakikitt két mc-je külön-külön közreműködik. A Másnaposban Tirpa és PKO teljes buli utáni káoszt mutat be. Az alap is nehézkes, vontatott érzetet kelt bennünk. Az AZA-val megírt számban a YouTube kommentelők, fórumharcosok és a sima szardobálók kapják meg a magukét leginkább, de a ScarCity-re jellemző Szövetség erősségéről is szó esik.
Az album könnyen pályázhat az év albuma címre. Erősen Killakikitt szagú, bár erőszakos töltettől mentes, és ez jó. Ha az árát nézzük 1800Ft igazán baráti ár ezért a cuccért. Fogyott is belőle rendesen. Aki nem vette meg... az vessen magára.
Esetleges amatőrségeim miatt elnézést, ez az első albumkritikám. Építőjellegű kritikát szívesen fogadok.
